A tűzeseti kár helyreállítására adományaikat a következő számlaszámra utalhatják:
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia 10700086-68597618-51200002

Hírek - Hirdetések

2017-09-11
Évközi 23. vasárnap (A év) - 2017. szeptember 10.
2017-09-03
Évközi 22. vasárnap (A év) - 2017. szeptember 3.
2017-08-25
Évközi 21. vasárnap (A év) - 2017. augusztus 27.
2017-08-18
Szent István király, Magyarország fővédőszentje (A év) - 2017. augusztus 20.
2017-08-11
Évközi 19. vasárnap (A év) - 2017. augusztus 13.
2017-08-04
Urunk színeváltozása (A év) - 2017. augusztus 6.
2017-07-28
Évközi 17. vasárnap (A év) - 2017. július 30.

Templomunk

Templomunk története, bemutatása
A MISKOLCI NAGYBOLDOGASSZONY MINORITA PLÉBÁNIATEMPLOM  

 A templom és Rendház építő KELEMEN DIDÁK OFMConv (1683-1744)


        Kelemen Sámuel 1683-ban Baksafalván született. A középiskolát a minoritáknál és a kolozsvári jezsuitáknál végezte. 1702-ben belépett a minorita rendbe. Ekkor kapta a Didák nevet. Filozófiai és teológiai tanulmányait Eperjesen folytatta s elnyerte a teológiai magister fokozatot. 1710-ben elöljáró lett Nagybányán. A Rákóczi szabadságharc nehéz éveiben maga járt kolduló körúton, hogy vallásfelekezetre való tekintet nélkül kenyeret és ruhát szerezzen az inségbe jutottaknak. A protestánsok is "szent embernek" nevezték. 1717-ben tartományfőnök lett. Bárhol fordult meg, rendbehozatta a templomot vagy újat emeltetett, iskolát épített, gondoskodott az árvákról és az öregekről. 1723-ban újból tartományi elöljáróvá választották. Gyalog járta az országot, Pozsonytól Nyírbátorig, Miskolctól Aradig. 1728-ban a pozsonyi diétán beszédet tartott, hogy kieszközölhesse a miskolci kolostor alapítását. Beregszászon és Rimaszombatban is missziós központokat állított fel. Az 1739-ben kitört nagy pestisjárvány idején fáradhatatlanul járta a Tisza-vidéket: a test és a lélek orvosaként hajolt a betegek fölé. Harminc évig tartó szolgálata, a kemény böjtök, a gyalogosan megtett kilométerek ezrei, a sok virrasztás végül is fölemésztette erejét. 61 éves korában hunyt el. Az általa emelt miskolci templomban helyezték nyugovóra. 1718 és 1741 között tizenhárom műve jelent meg nyomtatásban: gyermek-katekizmusok, misemagyarázatok, könyv a szentek tiszteletéről, végül egy zsidók számára írott munka, melyben bizonyítja, hogy Krisztus a régen várt messiás. Sokat tudott adni, mert sok kegyelmet kapott az Úrtól, s ezeket mind felhasználta. Lobogott a lángja, míg olaja el nem égett. Már életében szentnek tisztelték, amikor pedig meghalt, égi patrónusnak tekintették. Boldoggáavatási eljárását az erdélyi püspök kezdte meg 1794-ben, amely megszakításokkal ma is folytatódik, és reméljük belátható időn belül eredményesen, befejeződik. Ezért is imádkozunk rendszeresen templomunkban.

 

A rendház és a templom rövid története

 

Miskolcon a rend és a templom élete az évszázadok során teljesen összefonódott, és ezért nem is lehet őket egymástól különválasztani.

A templom - bár már egy kissé megko­pott és karbantartásra, felújításra szorul - a város egyik ékessége. Szép, barokk templom. 1729-ben kezdték épí­teni, és 1735-ben szen­telték fel a mennybe vitt Nagyboldogasszony tiszteletére.

Miskolc mai központjában található minorita templom késő-középkori elődje az ugyanitt állott, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt gótikus plébániatemplom volt, amely Miskolc 1544. évi török támadása során pusztult el. Ennek romjai emlékeztettek a török megszállás anyagi és lelki pusztulására. Ez a templom a középkori szokások szerint szentélyével keleti irányba tájolva épült fel, és vala­mikor bővítették is. Így minden valószí­nűség szerint még az Árpád-házi királyok idejében épülhetett, mint a környék sok más temploma is. A romok mellett azon­ban a hajdani temető helyén számos viskó állott, szegény emberek városszéli építmé­nyei.

Az 1711. évvel a hosszú háborús korszak lezárult és békés építő munka vette kezdetét. Ez adott alkalmat a régi egyházi épületek helyreállításának és a hitélet újra indulásának is. A minorita atyák, nevezetesen szent­életű Kelemen Didák atya kezdeményez­ték a templom újjáépítését. Az akkori Kelet-Magyarországra kiterjedő minorita rendtartomány agilis tartományfőnöke P. Kelemen Didák volt az, akinek a katolikus hitélet újjászervezése érdekében sikerült megnyernie Károlyi Sándort, a korábbi kuruc tábornagyot, és gazdag főurat, hogy Miskolcon egy minorita templom és rendház építkezését támogassa. A terveket az olasz származású Giovanni Battista Carlone az akkori egri püspök, Erdődy Gábor építésze készítette. A püspök nagyra becsülte Kelemen Didák atyát, és nagyra értékelte a minorita szer­zetesek lelkipásztori munkáját, ezért is támogatta erkölcsileg is, de anyagilag is a templom építését és a minoriták megtele­pedését.

A templom építése 1729-ben kezdődött, és 1736-ban már ideiglenes felszentelése is megtörtént a templomnak Nagyboldogasszony tiszteletére. 1743-ra nagyjából befejezték a templomnak, a két torony egy részének és a kápolnáknak az építését is. A templom az akkoriban divatos ún. jezsuita templomtípust képviseli, alaprajza hosszházas, kétoldali kápolnasorral és csehsüveg boltozatsorral fedett.

A templom felszentelése után 1743 júliusában tették le a rendház északi szárnyának alapkövét, amely a szentély mögött, ahhoz hozzá kapcsolódva épült. A későbbiekben, 1747 és 1773 között a kolostor további szárnyainak építési munkálatait végezték. Az 1770-es évek végére a két torony még hiányzó részeinek felépítése is befejeződött.

A minorita rend új iskola építéséhez is hozzákezdett, ennek alapkövét 1773 májusában tették le, s 1777-ben fejezték be.

A templomba a feljegyzések szerint egy igen szép barokk oltárok kerültek elhelyezésre, amelyeket 1733–1736 a lőcsei fafaragó meste­rek készítettek, akiknek szá­mos alkotása világhírű. Itt a mi templomunk­ban a szószéken és a középső, illetve utolsó mellékoltárokon cso­dálhatjuk meg alkotá­saikat. Valamikor na­gyon szép lehetett a faragott főoltár és az első két mellékoltár is. A sokalakos kompozí­cióról már csak leírást olvashatunk. Ezek az oltárok egy tűzeset alkalmával 1800-as évek első felében nagyrészt elpusztultak, csak részletek maradtak belőlük. Helyettük a XIX. század elején készült el a mai főoltár és a két mellékoltár klasszicista stílusban. Helyére saját költségen a jelenlegi késő barokk stílusú oltárépítményt állítatott fel Négyesi Szepessy Ignác egri kanonok. Hasonló megoldású oltárépítmény áll Pápán és Kömlőn is az Adami kőfaragó család tervezésében és kivitelezésében. Valószínűleg e család egyik tagja készítette a miskolcit is. Az akkor készült főoltárképet Balkay Pál egri festő festette.

1843 júliusában egy miskolci tűzvész következtében a templom és a tornyok egész tetőzete leégett, és súlyos kár érte a templom egyéb részeit is. Az 1845-ig tartó építészeti helyreállítás adományok révén valósult meg. A tűzvészben megsemmisült főoltárkép helyett a ma is fennálló, Tiziano Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló képének másolatát Sajósy Alajos egri festő készítette el 1867-ben (Az eredeti kép a velencei minorita testvéreink templomában látható).

A főoltár kétszer három márványoszlopos barokk kagylós oltárszekrénye Menner László miskolci építész tervei szerint 1953-ban készült.

A templom belső tere hosszú ideig festetlen, díszítetlen volt, a boltozatokat figurális és ornamentális díszítményekkel csak 1928–1929-ben látták el (Péchy Alán házfőnök irányítása mellett Raksányi Dezső akadémiai tanár és Koreny József festőművészek irányításával), a ma látható boltozati szekkók Takács István mezőkövesdi festőművész alkotásai, 1958–1966 között készültek.

A művészein faragott padok, pa­dok, a szószék és a sekrestye berendezése a sajóládi pálosok műhelyében készült 1740 és 1748 között Fr. Stöcherle József az eperjesi rendházba tartozó minorita rendi asztalos tervei alapján.

Az orgonát Szalay Lajos orgonaművész tervei alapján a pécsi Angster orgonagyár építette, de a terveknek csak mintegy kétharmada készült el (a redőnymű teljesen, a főmű és a pedálmű csak fontosabb részleteiben). Az orgona 1950 óta várja a befejezését.

A rendház nyugati szárnyában található szép világos refektórium (ebédlőterem) 1772-ben Knaisz Mihály házfőnök idejében készült freskódíszítéssel. Jelenleg a refektórium boltozatai díszítetlenek, fehérre meszeltek, a falakat körös-körül barokkos vonalú kazettákkal díszített tölgyfa burkolat fedi, a konyha melletti falnál két hatalmas barokk tálaló szekrénnyel. Ezeket a faburkolatokat valószínűleg szintén Stöcherle József rendi asztalos készítette.

A szentély alatt terül el a kripta, eredeti bejárata a keleti oldalról van. Ide is, mint általában szokásos volt, az itt meghalt rendtagokat és a rend jótevőit temették el. Többek között eredetileg itt temették el a rendház és a templom létrehozóját a szent életű P. Kelemen Didákot is, akinek földi maradványait 1980-ban a nyugati oldalon lévő Szent Erzsébet mellékkápolnában kialakított díszes sírhelybe helyeztek át.

Az 1950-ben a kommunista rezsim betiltotta a legtöbb szerzetesrendet és elkobozta mindenüket. A 80-as évek végén Maludi Károly tett kísérleteket a Rend újraélesztésére. Felkereste az országban élő egykori szerzeteseket, hogy újra munkához láthassanak. 1989 óta a magyar rendtartomány újra próbált kibontakozni. Templomunk 1951-ig önálló szerzetesi templomként működött, és a szerzetesek látták el a lelkipásztori feladatokat. A szerzetesek deportálása után egyházmegyés papok végezték a templomi feladatokat. 1981-ben Kádár László érsek Dr. Kovács Endre segédpüspök egyetértésével templomunkat, a Nagyboldogasszony templomot plébánia rangra emelte, és kijelölte az egyházközség területét.

1989-ben a generális Tóth Alajost nevezte ki az Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselő magyar provincia főnökévé. A Rend 1990. június 30-án visszakapta miskolci rendházát. A Rend paphiánnyal küzdött, ezért a lengyel provinciáktól kért segítséget. Így kerültek Magyarországra 1991. július 15-én a lengyel kispapok, akik az egri szemináriumban folytatták tanulmányaikat. 1993-ban Seregély István egri érsek szentelte őket pappá. Tóth Alajos atya 1989 és 1996 között kétszer töltötte be a tartományfőnöki tisztségét. 1996 és 2004 között tartományfőnöknek kétszer volt megválasztva Kartal Ernő atya.

Ebben az időszakban a miskolci közösség két testvérrel lett gazdagabb. 1999-ben érkezett Vásárhelyről Bányász József atya, 2002-ben pedig Aradról Bánóczky Konrád testvér. Ugyanakkor 1999-ben Tóth Alajos atya Szegedre lett helyezve. A közösséget ebben az időszakban nagy veszteségek érték Tóth Alajos és Kartal Ernő 2006-ban bekövetkezett halálával és 2008-ban Bányász József halálával.

 

Házfőnökök 1989 után:

1990-1996:  Tóth Alajos

1996-2000:  Kartal Ernő

2000- 2004: Prenkiewicz Artúr

2004-2008:  Cebula Pawel

2008-        : Kalna Zsolt

                     

Plébánosok 1990 után:

1990-1996: Kartal Ernő

1996-1998: Cebula Pawel

1998-2000: Adamczyk Bogdan

2000-2004: Kartal Ernő

2004-2006: Cebula Pawel

2006-  2011:Adamczyk Bogdan

2011-              : Kalna Zsolt

 

A Miskolci Rendház tagjai 1990-2008 között:

Kartal Ernő:                   1990-2006

Tóth Alajos:                   1990-1999

Cebula Pawel:                1993-1997; 2002-2008

Adamczyk Bogdan:       1995-2000; 2006-tól

Prenkiewicz Artur:         1997-2002

Amászka László             1999; 2000-2001        

Bányász József:              2000-2008

Bánóczky László (fr):     2003-től

Kalna Zsolt:                    2002-től

Huszka György (fr)         2003-2004; 2007

Lăcătuşu Ştefan:             2008-2009

Cadar Pál (fr):                 2008-tól

 

A rend, plébánia és templom elérhetősége:

Cím: 3525 Miskolc, Hősök tere 5.

Telefonszám:06/46/505-636

E-mail: minorita-miskolc@freemail.hu

Web-lap cím: www.miskolc.minorita.hu

Irodai órák: hétköznapokon 900-tól 1200-ig és 1500-tól 1700-ig

 

A templom titulusa: Nagyboldogasszony temploma

A búcsú napja: Augusztus 15. Ünnepi szentmise mindig 18-kor.

A plébánia területén található egyházi, ill. egyházi jellegű intézmé­nyek: Minorita Rendház Hősök tere 5., Kelemen Didák Fiúkollégium Hősök tere 5.

Tartományfőnök: Kalna Zsolt OFM Conv.

Plébános: Kalna Zsolt OFM Conv.

Szerzetes Testvérek: fr. Cadar Pál, fr. Bánoczky Konrád fr. Huszka György

 

Egyéb misézőhelyek, kápolnák:

o       Szent Ferenc Kórház

o       Őszi Napsugár Szociális Otthon

 

Az egyházközség hitélete

 

A minorita rend, a plébánia és templom Miskolc egyik jelentős területén, a hozzátartozó lakosság hitéletét látja el, de több alkalommal a városi ünnepségeknek is otthont ad, illetve szolgáltatást biztosít.

Az Egyházközség papjainak, vezetőinek a feladata híveinek lelki, pasztorációs ellátása, a hívek lelki megújulásának segítése az igaz hit, az irgalmas szeretet felismertetése, az Isteni kegyelmek kiszolgáltatása.

A hitélet a papjaink és a hívek összefogásával lehet eredményes. Ehhez szükséges az egyházközség híveinek lelki megújulása az engesztelődés, és sok-sok ima segítségével. Ez alapján egyházközségünk hitélete az alábbiakban foglalható össze:

 

-  Rendszeresek a szentmisék, vasárnap 5, munkanapokon 2 szentmise ad lehetőséget az Úrral való belsőségesebb kapcsolatra. Ünnepi szent miséinken a templomunk Szent Ferenc kórusa nagyban hozzájárul a kegyelmi állapot felismeréséhez.

 

- A szentmiséken és azon kívül papjaink, és segítői tevékenysége által megtörténik a kegyelmek kiáramlása, a szentségek (keresztelés, hitoktatás, elsőáldozás, áldoztatások korházban szociális otthonban, otthonokban, bérmálás, házasságkötés, betegek kenetének kiszolgáltatása, temetés stb.) kiszolgáltatása.

 

- Jelentős templomunkban a lelkiségi kiscsoportok (többek között a Ferences Harmadrend, a Rózsafüzér Társulat, Neokatekomenek csoportja, Szentségimádási imacsoport, Engesztelő imacsoport, de ide sorolható a Mocorgósok – kisgyermekek és szüleik-, különböző korosztályos ifjúsági csoportok stb.) működése, akik minden héten összejönnek a templomban Isten dicsőítésére.

 

- Ünnepeink előtt rendszeresek a triduumok illetve a szentségi kilencedek, szentségimádás (minden csütörtökön esti szentmise után egy óra időtartammal, és pénteken napközben a reggeli és esti szentmise között), az ájtatosságok. A szentségi kilencedek közül kiemelhető az Isteni Irgalmasság napja előtti kilenced, hisz „egyetlen lélek sem nyerhet megújulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz”- üzeni az Úr Faustina nővér által, valamint a templom búcsút megelőző triduum illetve szentségi kilenced.

 

- Nagy lelki élményeket nyújtottak azok a zarándok utak is, amelyeket közösségünk rendszeresen szervez, és a közösség tagjai együtt élhetnek meg. Ezek közé tartozik a Szent Erzsébet évhez kapcsolódóan a sárospataki zarándoklat; Máriapócson az Irgalmasság Anyához imádkozhattunk, és nyertünk kegyelmeket, Nyírbátorban a régi minorita templomban töltekezhettünk lelkiekben, Nyírcsászáriban pedig Pio Atya lelkiségével gazdagodhattunk. Ezenkívül az elmúlt években több alkalommal zarándokoltunk el Lengyelország különböző kegyhelyeire, pl. Krakkó, Czestochowa stb., míg legutóbb Kalna Zsolt tartományfőnök vezetésével a Lourdesi Szűzanyát köszönthették híveink képviselői.

 

- Egyéb hitéleti rendezvényeket is tartunk, illetve közös városi megmozduláson vehettünk részt: templomunk hívei nagy számban vesznek részt az ökumenikus imahét rendezvényein, egyházközségi szentségi körmeneten, valamint a városi keresztúton. II. János Pál pápa halálára emlékezve virrasztást tartunk, amelyet szentmisével zárunk. Templomunk építőjének mennybe költözésének napjára szervezett egyházközségi találkozó szolgálta híveink és lelkiségi csoportjaink jobb megismerését. Megemlékezünk volt szeretett plébánosaink Tóth Alajos és Kartal Ernő atyákról elköltözésük évfordulóján.

                                       

- Ezenkívül nagysikerű koncertek is szolgálják híveink hitélet elmélyülését.

                          

További feladatunk az egyházközség lelki megújulásának segítése, a hívek közötti közösség erősítése, a kis csoportok munkáinak segítése, és vonzóbbá tétele mások számára. Nagyon fontos, hogy a hívek is segítsék papjainak munkáját. Ez irányban is sok a tennivaló. Nehéz áldozatot hozni, de megéri. A szentmisék mellett még több olyan hitéleti rendezvényre van szükség, amely a híveink hitéletét mélyítik és az eddig Istentől távol maradó embertársainkat is a templom felé irányítja. Ebben a munkában jelentős feladatot vállalnak a plébánián található lelkiségi mozgalmak, társulatok, kiscsoportok.

 

A plébánián működő csoportok, lelkiségi mozgalmak:

 

Rózsafüzér Társulat három bokoranyával vezetője Bogdan Adamczyk atya, 

Ferences Világi Rend, minisztere Konecsni Tamásné Irén

Mocorgósok (minden hónap harmadik vasárnapján szentmise du. 16-tól)

Szent Ferenc énekkar, Regős Zsolt karnagy vezetésével

AA Csoport (csütörtök - 17 órától)

Engesztelő Imacsoport (kedd - 15 óra)

Neokatekumenalis út (kedd 19 óra- Igeliturgia; szombat 19 óra - Eucharisztia)

Szent Klára Imacsoport (hétfő - esti szentmise után)

Szőlővesszők Karizmatikus Imacsoport (szerda - esti szentmise után)

Cserépedények Ifjúsági csoport (csütörtök - esti szentmise után)

Oltáriszentség imacsoport (csütörtök – esti szentmise után)

 

Szentségimádási nap időpontja: Minden csütörtökön 1900-tól és minden pénteken 730-1800-ig; Augusztus 1-jén 12 órától augusztus 2-án 18 óráig.

  

Szentmisék rendje vasár- és ünnepnapokon: 7, 8, 1/2 10, 1/4 12 és 18 órakor. Hétköznapokon: 7 (temetési mise esetén 8 órakor is van szentmise) és 18 órakor. (Adventben első szentmise 6-kor.)

 

Ájtatosságok és egyéb liturgiák rendje: Szombaton, vasárnap, ünne­peken esti szentmise előtt ünnepélyes vecsernye, kedden esti mise előtt Szent Antal ájtatosság. Pénteken esti mise előtt 1700 órától szentségimádási óra.

Adventben roráte (6 órától), esti mise előtt gyertyagyújtás.

Nagyböjtben hétfőn mise előtt este Corda pia ájtatosság, szerdán és pénteken keresztút.

Májusban májusi ájtatosság, októberben rózsafüzér ima, júniusban Jézus Szíve litánia. (Mindez az esti szentmise előtt.)

Minden hónap első vasárnapján titokcsere.

Minden kedden 1500-tól Engesztelő imaóra hazánkért.

Minden hónap 28-án az esti Szentmisében és utána Kelemen Didák atya boldoggá avatásáért imádkozunk

 

Lelkigyakorlatok időpontja: A búcsút megelőzően augusztus 12-15-ig. Betegek Világnapja előtt és Kelemen Didák atya ünnepe (ápr. 28.) előtt Triduum.

 

Ökumenikus kapcsolatok: A szomszédos más felekezetű közösségekkel ima-nyolcad alkalmával, Városnapja során, Hősök emlékének.

 

Keresztelési megbeszélés időpontja: Esetenként egyeztetve, a keresztelés időpontja: vasárnap 900, illetve 1030.

 

Jegyesek felkészítése: Időpont egyeztetéssel páronként.

 

A plébániai hitoktatás rendje: Elsőáldozók szombaton 9-10, bérmálkozók szombaton 10-11.

 

Hitoktatás a plébánia területén lévő iskolákban és óvodákban:

Hitoktatók: Batta Barnabásné, Beke Sándorné, Juhász Zoltánné (koordinátor), Dr. Matolainé Siegel Amarilla, Kuzmáné Juhász Katalin, Petrusovics Zoltánné, Pallainé Pető Erzsébet, akik az alábbi óvodákban illetve iskolában végeznek hitoktatást:

o       Fazekas Ált. Iskola 

o       Jókai M. Ref. Ált. Iskola

o       Kassai úti Ált. Iskola

o       Petőfi Ált. Iskola 

o       Szeles úti Ált. Iskola 

o       Kassai úti Óvoda

o       Katowice úti Óvoda 

 

A plébánia területén található kórházak:  

 

Megyei Kórház: kórház lelkész-Tóth Béla

Szent Ferenc Kórház: hetente egyszer szentmise (szerdán 1630-kor), hetente egyszer gyóntatás, látogatás (szerdán 15 órától).

                                                                                                             

Őszi Napsugár Szociális Otthon, ahol a bentlakók lelki gondjaival foglalkozunk, a szentmise bemutatása mellett rendszeresen gyóntatunk, és áldoztatunk.

                                                                                                                                        

A plébánia területén található temetők: Városi köztemető, (ahol az elhunyt  hajléktalan, illetve rászoruló felebarátaink temetését a rend, plébánia térítés nélküli feladatként vállalta) Nagyboldogasszony templom kriptájában urnatemető.

 

A plébániához kötődő alapítványok:

  • Rászoruló Felebarátainkért Alapítvány,
  • Szent Ferenc Kórus Alapítvány,
  • Éltető Lélek Alapítvány.

 

Templomunk hatalmas jótevőre talált.

 

Templomunk terveinek elkészítésére a tehetséges olasz származású, Egerben élő építészt, Carloni mestert kérték fel. A terv 1729-ben készült el, és még abban az évben hozzáfogtak az építéshez. Carloni vezetése alatt 5 év múlva készült el a templom. Gróf Erdődi Gábor egri püspök áldotta meg 1735. augusztus 1-jén Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb reneszánszba hajló barokk templomát.

 

A templom méretei: hossztengelye 60 m; a főhajó szélessége 12 m, melyet kétszer három 6×6 méteres kápolna szegélyez. A főhajó boltívének magassága 16 m, a két torony magassága egyenként közel 50 m. A templomba lépve a barokk építészet stílusjegyeivel kialakított arányos belső tér fogad.

 

A templom előcsarnoka a kórus alatti rész. A mennyezetén a következő freskók láthatók: középen Mózes az égő csipkebokor előtt; a lourdes-i kápolna felőli oldalon, melynek barlang-kiképzése eredeti cseppkövekből készült, a lorettói litánia négy invokációja. Balra, a kórusfeljáró felőli oldalon ugyancsak a lorettói litánia két invokációja látható. Itt érdemes időzni néhány percet a hatalmas, fából faragott feszület előtt.

 

Az üvegajtón belépve megállunk a gyönyörű faragású barokk padsorok között. A padok, a szószék és a sekrestye berendezése a sajóládi pálosok műhelyében készült 1740 és 1748 között. A szószéket a négy evangélista fából faragott szobra díszíti, valamint két dombormű: a magvető és a jó pásztor.

 

A szószék mögött a falon két angyal között a ferences rend címere látható. A szószék alján latin nyelvű felirat: „Bölcsességéről beszélnek a nemzetek, dicséretét hirdeti az Egyház”.

 

A főhajó mennyezetére tekintve a freskókon Mária életéből vett képeket látunk. Az orgona fölött az Angyali üdvözlet, majd a betlehemi jelenet. Középen Krisztus levétele a keresztről, végül Mária, az Egyház anyja. (Múlt és jelen együtt: az első Pünkösd és a II. Vatikáni Zsinat.)

 

A szentély boltozatán Mária elszenderülése és megkoronázása. Körülötte négy próféta: Ezékiel, Mikeás, Izajás és Jeremiás alakja látható.

 

Valamennyi freskó Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása, 1958 és 1966 között készült.

 

A főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. Tiziano világhírű Assumpta-ja nyomán Sajósy Alajos egri művész-tanár készítette 1867-ben. A főoltár kétszer három márványoszlopos barokk kagylós oltárszekrénye Menner László miskolci építészmérnök tervei szerint 1953-ban készült el. Ugyanő tervezte az oldalkápolnák bejáratánál található 12 hársfából faragott aranyozott fali csillárt is. A taber­nákulumajtó bronz ötvös munkáját Tomcsik János budapesti aranyműves készítette.

 

A templomban található aranyozás Urbán József aranyozó mester és fiai munkáját dicséri.

 

Orgonánkat Szalay Lajos orgonaművész terve alapján a pécsi Angster orgonagyár építette. A tervnek mintegy kétharmada készült el, a redőnymű egészen, a főmű és a pedálmű fontosabb változataival. Az orgona 1950 óta várja befejezését.

 

A mellékoltárokat is érdemes közelebbről szemügyre venni. Induljunk el a sekrestye felőli oldalon.

 

Az első mellékoltár a Szentháromság oltára. A falon Jézus Szíve szobra. A mennyezetfreskó a három isteni erényt ábrázolja: hit, remény, szeretet. A színes üvegablakon Szent János evangélista alakja látható.

 

A második mellékoltár Szent Antal oltára. Az oltárt díszítő szobrok: jobbra Szent István és Szent László, balra Szent Imre és Nepomunki Szent János. Az oltárkép fölött Szent Mihály arkangyalt ábrázoló festmény, két oldalán Szent Ágoston és Szent Ambrus püspökök szobrai. A falon Szent Antal szobra. A mennyezetfreskó: Szent Antal a halaknak prédikál. A színes üvegablakon Szent Anna asszony alakja látható. Itt érdemes egy pillantást vetni a szépen faragott, aranyozott gyóntatószékre.

 

A harmadik mellékoltár Szent József oltára. Az oltár két oldalán Borromei Szent Károly és Keresztelő Szent János szobra áll. Az oltárkép fölött Szűz Mária angyalokkal és vértanú szüzekkel. A falon Szent József szobra. A mennyezetfreskón: egy család a kis Jézus, Szent József és Szűz Mária oltalmába ajánlja a templom makettjét. A színes üvegablakon Szent József látható.

 

A negyedik mellékoltár Árpád-házi Szent Erzsébet oltára. Az oltárt díszítő szobrok: balra Szent András, jobbra Szent János apostol. Az oltár fölött a Szentháromság angyalokkal. A falon Szent Anna szobra. A mennyezetfreskón a következő jelenet látható: Erzsébet mennyei koronát kap Krisztustól, a háttérben Szent Ferenc alakja. Ebben az oldalkápolnában található a templom építtetőjének, Isten Szolgája P. Kelemen Didáknak a sírja.

 

Az ötödik mellékoltár Szent Ferenc oltára. Az oltárt díszítő szobrok a számtalan ferences szent képviselői: egy bíboros, egy püspök, egy áldozópap és egy szerzetes testvér. Az oltár fölött a Szent Őrangyal képe, két oldalt egy-egy angyal és egy-egy szerzetes nővér szobra. A falon Lisieux-i Szent Teréz. A mennyezetfreskó: Assisi Szent Ferenc Jézus és Mária elé járul.

 

A hatodik mellékoltár a Szent Kereszt oltára. A falon Szűz Mária Szeplőtelen Szíve szobra. A mennyezetfreskón angyalok a szenvedés eszközeivel: felfedezhető a korbács, a töviskorona, a nádszál, a szegek, a kalapács, a harapófogó, a kereszt, az izsóp, a lándzsa és Veronika kendője.

 

Körsétánkat befejezve még vessünk egy pillantást a szentély – sajnos megrongálódott – gyönyörű üvegablakaira, amelyek négy Árpád-házi szentünket: Istvánt, Lászlót, Erzsébetet és Margitot ábrázolják.

 

A szentélyből hátrafelé tekintve még egyszer megcsodálhatjuk a templombelső építészeti arányait, az orgonát, fölötte a színes üvegablakot, amely Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét és boldogemlékű Kelemen Didák atyát ábrázolja.

 

Az üvegablakok Budapesten készültek 1904-ben. Alkotójuk Palka József.

 

miskolc.minorita.hu | 2014 © Minden jog fenntartva!
kövessen minket!
Miskolci Minorita Plébánia
3525 Miskolc
Hősök tere 5.
Email: minorita-miskolc@freemail.hu