A tűzeseti kár helyreállítására adományaikat a következő számlaszámra utalhatják:
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia 10700086-68597618-51200002

Hírek - Hirdetések

2018-11-05
Évközi 31. vasárnap (B év) - 2018. november 4.
2018-10-27
Évközi 30. vasárnap (B év) - 2018. október 28.
2018-10-25
Évközi 29. vasárnap (B év) - 2018. október 21.
2018-10-15
Évközi 28. vasárnap (B év) - 2018. október 14.
2018-10-07
Évközi 27. vasárnap (B év) - 2018. október 7.
2018-09-29
Évközi 26. vasárnap, Szentírás vasárnapja (B év) - 2018. szeptember 30.
2018-09-21
Évközi 25. vasárnap (B év) - 2018. szeptember 23.

SZENT FERENC STIGMÁI

1224 szeptemberében Szent Ferenc néhány társával, köztük Leóval és Angelóval, elvonult egy negyvennapos lelkigyakorlatra a La Verna-hegyre, arra a magányos helyre Toscanában, amelyet Orlando herceg 11 évvel azelőtt bocsátott a rendelkezésére. Valamikor a kereszt felmagasztalásának ünnepe környékén (szeptember 14.), Ferenc - imájába mélyedve - víziót látott: egy hatszárnyú angyalt a feje fölött, szárnyaival egy kereszthez szögezve.


Bonaventura a Szent Ferenc nagyobbik legendája c. művében a következőket írja: Ferenc „örült, amiért Krisztus egy Szeráf képében kegyesen letekintett rá, de amiatt, hogy egy kereszthez volt szegezve, a szánakozó fájdalom kardként járta át lelkét”. Ferenc hosszan meditált ezen a látomáson. Végül megértette, hogy ő maga „teljesen át fog alakulni a keresztre feszített Krisztus hasonmásává”. És ez nem az egész életében hőn áhított mártíromságon keresztül fog történni, „hanem lelkének felgerjesztése által”.
A látomás eltűnése után „szívében csodálatos tűz maradt, húsában pedig nem kevésbé csodálatos hasonló jelek”. (Bonaventura) Ferenc testén azonnal megjelentek a krisztusi sebhelyek, mindkét kézfején, lábfején és egy az oldalán, amelyek élete végéig olykor vérezni kezdtek.

Ferenc és követői számára nyilvánvalóan a jelek voltak a végső bizonyítékok arra, hogy Ferenc Krisztus példáját követi. Ferenc eleinte megpróbálta elrejteni a jeleket még legközelebbi követői elől is, amikor azonban megbetegedett és ápolásra szorult, akaratlanul is észrevették a vérző sebhelyeket. A folytonos kérdezősködésre végül beadta a derekát és elmondta, mi történt. Mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy amennyire lehet, tartsák titokban. „Habár megpróbálta elrejteni a mezőn talált kincset - írja Bonaventura -, nem akadályozhatta meg, hogy egyesek meglássák a kezén és lábán lévő stigmákat, pedig kezét folyton takargatta és a lábán onnantól kezdve mindig cipőt viselt.”

Haláláig mintegy ötven testvér, valamint számos világi követője látta és érintette a sebhelyeket. Celanói Tamás élénk részletességgel jellemzi azokat: „A szegek feje a tenyereken és a lábfejek felső részén domborodott, hegyük pedig az átellenes oldalon nyúlt ki, és egy húsdarabocska a szegek erősen visszagörbített hegyére emlékeztetően szemmel láthatólag kiemelkedett környezetéből.”

Szent Bonaventura számára a stigmák beteljesítették azt az egyháznak szentelt életet, amely egy feszület előtti megvilágosodással kezdődött, célja pedig Krisztus példájának imitálása volt. Az ő megfogalmazásában: „Mivel Krisztus keresztje, melyet felajánlottak neked és Te azt el is fogadtad megváltásod elején, és attól a pillanattól kezdve folyamatosan cipelted leginkább bizonyított életed során ... megmutatja teljes világossággal és bizonyossággal, hogy végül elérted az evangéliumi tökéletesség csúcsát.”
Mark Galli
miskolc.minorita.hu | 2014 © Minden jog fenntartva!
kövessen minket!
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia
3525 Miskolc
Hősök tere 5.
Email: minorita-miskolc@freemail.hu