A tűzeseti kár helyreállítására adományaikat a következő számlaszámra utalhatják:
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia 10700086-68597618-51200002

Hírek - Hirdetések

2018-11-05
Évközi 31. vasárnap (B év) - 2018. november 4.
2018-10-27
Évközi 30. vasárnap (B év) - 2018. október 28.
2018-10-25
Évközi 29. vasárnap (B év) - 2018. október 21.
2018-10-15
Évközi 28. vasárnap (B év) - 2018. október 14.
2018-10-07
Évközi 27. vasárnap (B év) - 2018. október 7.
2018-09-29
Évközi 26. vasárnap, Szentírás vasárnapja (B év) - 2018. szeptember 30.
2018-09-21
Évközi 25. vasárnap (B év) - 2018. szeptember 23.

EMLÉKEZÉS DIDÁK ATYÁRA

265 évvel ezelőtt fejezte be életét e földön az az ember, akinek az Egyház, a Ferences Rend és városunk hívő serege is sokat köszönhetett. Isten szolgája, a szerzetesi élet példája, a keresztény hit apostola, a szegények barátja, az evangéliumi élet szimbóluma. Mi is lehet az ő üzenete azok számára, akik a XXI. század elején Krisztushoz és az ő Egyházához akarnak kapcsolódni?


Páter Kelemen Didák minorita szerzetes 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el.

Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, itt fölölti magára Assisi Szent Ferenc szürke daróc ruháját, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésére, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a Minorita Rend magyarországi tartományfőnökévé. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom (minorita templomként ismert), rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 28-én halt meg Miskolcon. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős. 13 kötetnyi könyv szerzője, s e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes.

P. Didák egy életre eljegyezte magát az apostoli munkával. Az előzményeket már ismerte, ezek híre eljutott Eperjesre is, de amit a helyszínen talált, az maga volt a teljes pusztulás. Benn a városban a háborúk kísérője, éhínség és pestisjárvány; a rend pénztára teljesen üres, a magtárban egyetlen búzaszem sincs. A templomban és a rendházban katonák tanyáznak, a rendtagok a városban szétszórtan jólelkű családoknál keresnek menedéket. Ez életének kerete. Nehéz kor volt az övé, amikor hevesen üldözték a katolikusokat. Didák atyát gyakran úgy fogadták, mint betolakodó ellenséget. Pápista kutyának nevezték, erre is csak szelíden mosolygott. Koldult, hogy másoknak adhasson, miközben maga szükséget szenvedett. Sokat tudott adni, mert sok kegyelmet kapott az Úrtól, s ezeket mind felhasználta. Lobogott a lángja, míg olaja el nem égett. Már életében szentnek tisztelték, amikor pedig meghalt, égi patrónusnak tekintették.

Azoknál kezdte új küldetését, akiktől mindenki menekült: a pestises betegeknél. Fölkereste őket, s a ragállyal mitsem törődve odaállt a haldoklók mellé, szelíd kézzel letörölte homlokukról a hideg verítéket, hűs itallal csillapította láztól kiszáradt ajkukat, vigasztalta a szenvedőket, előkészítette a nagy útra a távozókat, és kikísérte a temetőbe az elköltözötteket. Gondja volt az élőkre is, az éhségtől lázas szemű, rongyokban didergő szegényekre. Sorra járta a tehetősebbek házait, mindenütt kért, könyörgött, koldult, és mindent szétosztott a rászorulók között. Azoknak akkor is jutott, amikor ő több napon át éhezett. Életrajzát lelki gyermeke és nagy pártfogója, Károlyi Klára írta meg. Ahol élt és dolgozott, az öregek ma is áhítattal emlegetik a szent ember-t.

Ez indította a miskolci minoritákat és a templomukhoz tartozó harmadrendieket arra, hogy a század elején fölújíttassák a boldoggáavatási eljárást, amit a 19. század eszmeirányzatai elfojtottak. 1939 nyarán Adalberto Topolinski, a rendi szenttéavatási ügyek általános római kérelmezője el is ment Miskolcra, hogy a helyszíni szemlét megejtse, és az iratokat összegyűjtse. Feladatával végezvén továbbutazott Lengyelországba, ahová a krakkói bíboros érsek hívta meg Nagy Lajos királyunk leánya, Hedvig királynő hasonló ügyének kivizsgálására. Amikor azonban a németek ősszel megkezdték Lengyelország elfoglalását, Topolinski egy német gyűjtőtáborba került, és ott a magával vitt iratokkal együtt nyoma veszett. Didák atya boldoggá avatása ennek ellenére folyamatban van.

Április 28-án van Isten szolgája, Kelemen Didák atya halálának emléknapja. 1744-ben ezen a napon halt meg az általa újjáépített miskolci templom rendházában. Miskolcon minden hónap 28-án szentmisét mondunk a boldoggá avatásáért, a szentmise után pedig a sírjánál imádkozzuk és kérjük Didák atya égi közbenjárását.

Idén a halála évfordulóján, este 6 órakor Schönberger Jenő, szatmári megyéspüspök tarja az ünnepi szentmisét. Előtte április 25-27. között az esti 6 órái szentmisén triduumot tartunk.

fr. Cadar Pál
miskolc.minorita.hu | 2014 © Minden jog fenntartva!
kövessen minket!
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia
3525 Miskolc
Hősök tere 5.
Email: minorita-miskolc@freemail.hu