A tűzeseti kár helyreállítására adományaikat a következő számlaszámra utalhatják:
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia 10700086-68597618-51200002

Hírek - Hirdetések

2018-11-05
Évközi 31. vasárnap (B év) - 2018. november 4.
2018-10-27
Évközi 30. vasárnap (B év) - 2018. október 28.
2018-10-25
Évközi 29. vasárnap (B év) - 2018. október 21.
2018-10-15
Évközi 28. vasárnap (B év) - 2018. október 14.
2018-10-07
Évközi 27. vasárnap (B év) - 2018. október 7.
2018-09-29
Évközi 26. vasárnap, Szentírás vasárnapja (B év) - 2018. szeptember 30.
2018-09-21
Évközi 25. vasárnap (B év) - 2018. szeptember 23.

A SZEGÉNYSÉGRŐL MISKOLCON

Kétnapos, nemzetközi konferenciát rendeztek a héten Miskolcon a szegénységről, Kelemen Didák minorita szerzetes, író, hittérítő halálának 265. évfordulója alkalmából.


A rendezvény három ülésszakának előadásai a szegénység okait, következményeit, kezelésének lehetséges módozatait elemezték – szociológiai, vallási, pszichológiai és más megközelítésekkel, rangos szakértőkkel, előadókkal.

A konferencia fővédnöke dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. Védnökei között számos egyházi és közjogi méltóság szerepelt – felekezetre, pártállásra való tekintet nélkül – ami jelzi, hogy az egyik legfontosabb össztársadalmi problémáról van szó.

Prof. dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora nyitóbeszédében elmondta: a szegénység problémája az emberiség történetében mindig aktuális volt – a Biblia például 156 helyen említi – ma pedig, a válság okozta helyzetben különösen szükség van olyan példaképekre, akiknek egész életútja irányt mutat, hogyan kell segíteni.

– Régiónkban is nagyon sok a szegény ember, s a válság hatásai következtében valószínűleg még több lesz. A szegénység is jobban fáj azonban, ha részvétlenség, a jómódúak közönye övezi – emelte ki a rektor.

A szegénységnek nincs mindenki számára elfogadott, általánosnak tekinthető definíciója, megközelítésekor a jövedelem a leggyakoribb mérőeszköz. A társadalomban azok az egyének, illetve családok tekinthetők szegénynek, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a létminimumként elismert szükségletek kielégítését. A létminimum, illetve a szegénységi küszöb országonként változó. Meghatározása azoknak a javaknak és szolgáltatásoknak a számbavételével történik, amelyek a létfenntartáshoz, a minimálisan elismert emberi szükségletek kielégítéséhez szükségesek.

Vukovich Gabriella, a Demo-Stat Társadalomtudományi Statisztikai Iroda igazgatója előadásában a hazai szegénységgel kapcsolatos felmérések adatait ismertette. E szerint Magyarországon a szegénységet leginkább befolyásoló tényezők a gazdasági aktivitás (azaz a munkalehetőség, iskolai végzettség), a gyermekszám, a lakóhely jellege és az etnikai hovatartozás. A legveszélyeztetettebbek az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékkal élők, a munkanélküliek (itt is a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók), az elmaradott térségekben, kistelepüléseken, illetve az egyszülős családokban élők. A cigány etnikumnál a veszélyeztetettséget befolyásoló tényezők sok esetben halmozódhatnak: mint elhangzott, a roma fiatalok 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, 40-50 százalékuk pedig vagy nem vesz részt további képzésben, vagy belekezd, de lemorzsolódik. Pedig a képzettségnek döntő jelentősége van a későbbi elhelyezkedés szempontjából. A Demo-Stat 2008-as adataiból kiderül, hogy az egyetemi-főiskolai végzettségűek 80 százalékban találnak munkát, s az arány a szakiskolát, szakközepet végzettek körében is 70 százalék körül van. A szakképzetlenek elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak – legtöbb helyen gyakorlatilag a nullával egyenlők. Magyarországon az elmúlt évek statisztikái szerint az összlakosság 30, a gyermekeknek pedig a 40 százaléka él a létminimum alatt.

Vukovich Gabriella szerint a gazdasági válság időtartama és társadalmi hatásai ma még nehezen megjósolhatók. Az egyik legnagyobb veszély, hogy munkahelyük, egzisztenciájuk elvesztése miatt a korábbi középosztály újabb csoportjai csúsznak le – olyan rétegek, akik nem ismerik ennek a helyzetnek a „kezelési”, „túlélési” technikáit, ezért pszichésen is frusztrálódnak, elveszítik a talajt a lábuk alól, s egyre jobban a társadalom perifériájára sodródnak. Napjainkban ugyanis a szegénység fogalma egyre inkább összekapcsolódik a társadalmi kirekesztéssel, kirekesztődéssel.
(MiNap heti újságban 19. számában jelent meg)
miskolc.minorita.hu | 2014 © Minden jog fenntartva!
kövessen minket!
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia
3525 Miskolc
Hősök tere 5.
Email: minorita-miskolc@freemail.hu