A tűzeseti kár helyreállítására adományaikat a következő számlaszámra utalhatják:
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia 10700086-68597618-51200002

Hírek - Hirdetések

2018-11-05
Évközi 31. vasárnap (B év) - 2018. november 4.
2018-10-27
Évközi 30. vasárnap (B év) - 2018. október 28.
2018-10-25
Évközi 29. vasárnap (B év) - 2018. október 21.
2018-10-15
Évközi 28. vasárnap (B év) - 2018. október 14.
2018-10-07
Évközi 27. vasárnap (B év) - 2018. október 7.
2018-09-29
Évközi 26. vasárnap, Szentírás vasárnapja (B év) - 2018. szeptember 30.
2018-09-21
Évközi 25. vasárnap (B év) - 2018. szeptember 23.

A MISKOLCI MINORITA PLÉBÁNIA ZARÁNDOKÚTJA

A Minorita Rend testvérei találkozóra hívta híveit az ország különböző városaiból –(Miskolc, Szeged, Eger, Arad)- a csodálatos Mária kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra. A miskolci Nagyboldogasszony plébánia ezt a zarándoklatot a Bogdán atya jóvoltából kibővítette egy hosszabb –Gyöngyöspata - Mátraverebély-Szentkút - Szécsény- útvonallal.


Minden zarándokút bizonyos testi-lelki izgalommal jár, még ha egynapos is. Elhagyjuk megszokott környezetünket, lemondunk a megszokott kényelemről, s imádságainkban Istenhez fordulunk. Szinte magunktól támad bennünk az imádság, az ének, amikor zarándoktársainkkal együtt dicsőítjük Istent, közelebb kerülve egymáshoz, s ezáltal az Úrhoz is. Ezt tapasztalhattuk az autóbuszon is, amely reggel 7 órakor indult. Helyünket elfoglalva a reggeli imádság szavai hangzottak fel, majd Jézusról és a Szűzanyáról elmélkedtünk a felhangzó rózsafüzér és az énekek alatt.

930-kor értünk Gyöngyöspatára, utunk első állomáshelyére. Ez a hajdani mezőváros, a sáncokkal koronázott domb alatt terül el, s a középkori templomának robosztus tornya fenséges látványt nyújt. Molnár Károly ismertette a település és a templom történetét. Az 1200-as évek élő hagyományát őrző Névtelen (Anonymus) szerint Árpád honfoglalói a Zagyva partján tábort ütöttek. Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemnek a Mátra erdőben, ahol unokájuk, Pata később várat épített. A vár Gyöngyöspata fölött emelkedett. A település 1871-ig mezőváros volt. Közepén épült a község első temploma. A kis románkori templom szentélyét elbontották, s helyébe tágasabbat építettek. A templom 1459-ben nehéz időket élt át; a cseh Griska huszita zsoldosai befészkelték magukat Pata várába, s csak Mátyás király csapatai tudták kiűzni őket. A XV. század végén Pata, Eger és Gyöngyös után a harmadik legnagyobb település.

A templomba belépve fenséges látvány fogadott. Itt található a Magyarországon egyedülálló, de nagyságát tekintve világviszonylatban is egyedülálló Jessze oltár, amely Jézus családfáját ábrázolja. A kő oltárasztalra virágos rétet faragott a szobrász. Középütt a gyertyapadon Izai (Jessze) életnagyságú szobra fekszik, akinek törzsökéből hatalmas fa sarjad, s ágai tojásdad-alakban keretezik a Mária születését ábrázoló festményt. A fa ágain királyok, próféták ülnek, köztük Salamon és Dávid. Az összehajló ágak felett Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, s gyertyák világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. Különösen, aki először járt itt nem tudott betelni e gyönyörű művészeti remekkel.

Sajnos az idő rövidsége miatt sietnünk kellett, hogy időben megérkezzünk Mátraverebély-Szentkútra.

Mátraverebély-Szentkút hazánk egyik legkedveltebb és leglátogatottabb kegyhelye. A régi ismerőseinket köszöntve beléptünk a kegytemplomba, ahol éppen a Béke fejedelme kezdetű éneket énekelte a templom zarándokserege. „Békét adj szívűnknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak.” Úgy éreztük, hogy a béke szigetén vagyunk, amikor rátekintettünk a templom Szűzanyát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobrára, amely a főoltár mögött magasodik. A hagyomány szerint egy verebélyi pásztor faragta fia csodálatos gyógyulásának emlékére.

A szent helyek megmagyaráz-hatatlan kisugárzással rendelkeznek. Szinte a levegőben lehet érezni az égiek jelenlétét. Ezért mondjuk, hogy a zarándokhelyek a béke szigetei, ahol a menny és a föld összeér. A kegyhely emlékeztet arra, hogy a magyarság nem felejtkezik el égi édesanyjáról, a Magyarok Nagyasszonyáról, aki anyai szeretetével karját kitárva ölel át bennünket. Mivel utazásunk napján a Szűzanya Szeplőtelen Szívének ünnepe volt, különleges lelki kiváltságban részesültünk.

Az ország zarándokait egy ferences szerzetes köszöntötte, majd megkezdődött az ünnepélyes koncelebrált szentmise, amelyet Kalna Zsolt, minorita tartományfőnök mutatott be, minorita testvéreivel együtt. Homiliájában a Szűz-anya szerepét méltatta – saját életéből vett példákon keresztül - , aki mindig igent mondott az életre. Az élő hit példaképe számunkra. Megérinti szívünket és segít közelebb kerülni Jézushoz. Mária az életét mindig Isten akaratának rendelte alá, s bár életében sok szenvedés várt rá, mégis boldog volt. S erre a lelki boldogságra akar minket is megtanítani.

A szentmise után a kegyhely nevezetességeivel ismerkedtünk meg.

A kegyhely eredete visszanyúlik Szent László királyunk idejére (1077-1095). A történelem tanúsága szerint László királynak kemény harcai voltak a kunokkal. A kunok előretörtek, hogy elfogják őt, ráadásul egy széles, mély szakadék zárta el a menekülés útját. A király ekkor a Boldogságos Szűzhöz folyamodott segítségért, s paripájával átugrotta a szakadékot. A lova patája úgy besüppedt a kőbe, mintha viasz lett volna. A lova patája nyomaiból fakadt a mai Szentkút forrása. A forrás vize friss, üdítő volt. 1095-1200 között egy verebélyi pásztor néma gyereke keresett vizet az erdőben, s a neki megjelenő Boldogságos Szűz karján a kis Jézussal egy ló pata alakú mélyedésben felcsillanó forrásvízre mutatott. A fiú ivott, majd kiabálni kezdett az apja után. Az apa megnézte a forrást és ásni kezdett, s ebből a kiszélesedett forrásból lett a Szentkút. Azóta is sok csodás történetet lehetne még felsorolni, s ki tudja még mennyi lelki megtérést. 1932-ben megépült a zarándokok adományaiból a Lourdes-i barlang az oltárral és a szentségházzal. Innentől lehet tartani szabadtéri miséket. A hely nevezetessége még a kegytemplom fölötti hegyoldalon található szikla barlangjaiban vájt remetelakás. A XII. századtól éltek itt remeték. Az utolsó remete 1167-ben halt meg.

A kegyhely meglátogatása után még visszatértünk a templomba egy szentségkitételes lorettói litániára, hogy Máriával együtt imádkozzunk, és hálát adjunk a kapott kegyelmekért. Utunk következő állomása Szécsény volt.

Itt a ferences kolostort és a templomot tekintettük meg. A ferences kolostor a település dél-nyugati sarkába, közvetlenül a városfal mellé települt. A templomot az Árpád-kori plébániatemplom helyére építették. A XIV-XV. században a szécsényi ferencesek nagy lendülettel fogtak hozzá a hívek lelki gondozásához. A kolostorban iskolát nyitottak. 1863-ban Sobieski János, lengyel király seregei felszabadították Szécsényt a második török uralom alól. A rend elöljárója II. Rákóczi Ferenc nevelőjét, Bárkányi Jánost helyezték Gyöngyösről Szécsénybe, hogy tegye lakhatóvá a kolostort. 1923-tól kezdve kezdték a kolostort és a templomot rendbe hozni a mai formája szerint.

Megtekintettük a templomot, amely Nógrád megye legnagyobb temploma. A főoltár fából készült. Az oltárképen az emmauszi tanítványok és Jézus találkozása látható. Fent Szent Annát és Szűz Máriát ábrázoló szobrok. A tabernákulum Spiegel Márton ferences testvér faragása. A templomhajóban barokk oltárok láthatók. A hajó közepén a fájdalmas Szűz oltára, vele szemben a Szent József oltár. A vadszőlőindás keretüket szintén Spiegel Márton faragta.

A templomot elhagyva a sekrestyébe tértünk be, amely eredeti funkciójában a kolostor káptalanterme, azaz közösségi terme volt. A sekrestye négyzet alakú, közepén nyolcszögletű pillér tartja a gótikus csillagboltozatot. A sekrestye bútorzata az előbb említett Márton testvér faragása. A sekrestye felett található Rákóczi terem szerves folytatása a földszinti helyiségnek. A termet 1989-ben restaurálták. Itt megnéztük a Ferences Rend 800. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást, kézi grafikus ábrázolásokat.
Az ebédlőbe érve felköszöntöttük Bogdan atyát, aki a mai napon ünnepelte pappászentelésének 16. évfordulóját. „Áldjon meg téged az Úr … énekeltük, majd a kolostor szépen gondozott kertjébe mentünk, amely a nyugati oldalon, az egykori várfalon kívül, a völgy irányában terül el. Megköszönve a vezetést elbúcsúztunk a ferences atyától, s a ferences család egy másik rendjét tekintettük meg.

A klarisszák remetesége felé vettük utunkat. A Klarissza remeteség alapítója Marie-Paul anya. Lotaringiában, a Sion dombon telepedett le 2 nővérrel. A remeteség magányában és csendjében keresték, hogyan élhetnek Isten mind nagyobb tetszésére. Sion Ágacskája lassan ismertté vált Franciaországban. A magyarországi letelepedésre 1995-ben került sor, Szécsényben. Itt fogadott bennünket a kolostor egyik nővére, s beszélt életükről, hivatásukról. Rendük gyökerei Assisi Szent Klára személyéig nyúlnak vissza, aki Assisi Szent Ferenc példájától indíttatva az értünk szegénnyé lett Krisztus életét akarta élni. A belső szegénység, az Istennek való teljes és feltétel nélküli átadottság által úttá válhatnak a testvérek és a világ számára. Sok időt töltenek imádságban. Naponta 4 órát töltenek belső imával. A 4 személyes imaóra: szentségimádás, közbenjárás, Isten igéjének hallgatása és imaóra a természetben. Megtapasztaltuk a csendet. A monostor mellett két kis remeteség áll, ahova visszavonulhatnak azok, akik bekopogtatnak a monostor ajtaján és csendre, az Úrral való személyes találkozásra várnak. Maguknak a nővéreknek semmijük sincs. Adományokból tartják fent magukat. Megilletődve hagytuk el a monostort. A Világi Ferences Rend tagjai közül 10-en, akik részt vettünk az úton érezhettük csak igazán, hogy milyen jó érzés Szent Ferenc nyomdokain haladva a ferences család testvéreivel találkozni, akik megerősítették hitünket és elkötelezettségünket rendünk iránt. Van mit tanulni tőlük!

Visszatérve a buszhoz, lelkiekben a csodálatos nap eseményeivel, csendben, hallgatásban töltöttük el az időt. Majd hálát adtunk Istennek, -aki ezt a szép napot adta nekünk- és földi helyetteseinek, a minorita atyáknak, s plébánosunknak Bogdan atyának, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy zarándoklatunk teljessé váljon.

Hála, köszönet érte! Isten áldja meg fáradozását, amit értünk tett az út során!
Battáné Várkonyi Mária
miskolc.minorita.hu | 2014 © Minden jog fenntartva!
kövessen minket!
Miskolci Nagyboldogasszony Plébánia
3525 Miskolc
Hősök tere 5.
Email: minorita-miskolc@freemail.hu